Vaktérkép Magyarország

1 / 5 Hol található? Jelöld meg a térképen!
Veresegyház

Ismersz más országokat és városokat is?

Európai országok zászlóiEurópai országok zászlói
Európa vaktérképeEurópa vaktérképe
Szerbia vaktérképeSzerbia vaktérképe
Szlovákia vaktérképeSzlovákia vaktérképe
Csehország vaktérképeCsehország vaktérképe
Németország vaktérképeNémetország vaktérképe
NHL playersNHL players
Horvátország vaktérképeHorvátország vaktérképe
NHL Teams by LogoNHL Teams by Logo
Lengyelország vaktérképeLengyelország vaktérképe
Svédország vaktérképeSvédország vaktérképe
Anglia vaktérképeAnglia vaktérképe
USA vaktérképeUSA vaktérképe
Svájc vaktérképeSvájc vaktérképe
Ausztria vaktérképeAusztria vaktérképe

Alapvető információk Magyarországról

Magyarország közép-európai, tengerparttal nem rendelkező ország a Kárpát-medencében, amelyet északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határol. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Budapest, amely az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa. További jelentős városa még Győr, Debrecen, Székesfehérvár, Szeged, Pécs, Miskolc. Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legelterjedtebb nem indoeurópai nyelv Európában.

Az ország és az állam hivatalos neve 1989. október 23-tól 2011. december 31-ig az alkotmány szerint „Magyar Köztársaság” volt, 2012. január 1. óta az Alaptörvény szerint „Magyarország”. Államformája köztársaság.

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van nyugatra az Atlanti-óceán és keletre az Urál-hegység, tőle délre fekszik a Földközi-tenger és északra az Északi-tenger. Az országhoz legközelebb eső tenger az Adriai-tenger, körülbelül 300 kilométer távolságra található. Magyarország területe 93 030 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található, a 108. helyen. Az országhatár hossza 2215.3 kilométer, ebből a szlovák határszakasz 654.7, az ukrán 136.7, a román 447.7, a szerb 174.4, a horvát 344.8, a szlovén 102.0, az osztrák pedig 355.0 km.

Az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik, noha Magyarországon számos középhegység terül el, a 300 méteres magasságot meghaladó kiemelkedések az ország területének kevesebb mint 2%-át foglalják el. A legmagasabb pontja a Kékes 1014 m-es magassággal, a legalacsonyabb pont pedig Csongrád megyében található a Tisza közelében 75,8 m-es tengerszint feletti magasságon. Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, és ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek. Az ország közepe Pusztavacs község területén van. A legészakibb pont Füzér község területén, László-tanya közelében, legdélibb pont Beremend község területén, a legkeletibb pont Garbolc község területén, és a legnyugatibb pont pedig Felsőszölnök község területén van.

Magyarországot hagyományosan hat természetföldrajzi tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység. A természeti tájak felosztásának a 6 nagytájban 35 középtájat és a 65 kistáj-csoportban összesen 227 kistájat különít el. Az Alföld egy feltöltött síkság, területén szinte nincs szintkülönbség, a legnépesebb városa Debrecen. A Kisalföld az ország északnyugati részén fekszik, részei a Szigetköz, a Rábaköz és a Marcal-medence, a legnépesebb városa Győr. Az Alpokalja a nyugati határ mentén helyezkedik el, a Keleti-Alpok lejtővidéke az ország legcsapadékosabb része, legmagasabb területei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. Legnépesebb városa Szombathely. A Dunántúli-dombság a Balatontól dél, délkelet és délnyugati irányba fekszik, részei a Zalai-dombság, a Somogyi-dombság, a Tolnai-hegyhát, a Baranyai-dombság és két hegyvidék, a Mecsek (legmagasabb pontja a Zengő, 682 méter) és a Villányi-hegység (legmagasabb pontja a Szársomlyó, 442 méter). A Dunántúli-középhegység a Balatonnal párhuzamosan, délnyugat-északkeleti irányban foglal helyet a Dunakanyarig. Részei a Bakony, a Balaton-felvidék (történelmi borvidék) a Vértes és a Velencei-hegység. Az Északi-középhegység Magyarország legmagasabb vidéke, a Duna visegrádi áttörésétől a Bodrogig tart. Itt található a Mátra, ami a Zagyva-völgytől kelet felé magasodik, az ország legmagasabb csúcsával (Kékes, 1014 m). Az Északi-középhegységhez tartozik egy egyfajta átmenet a hegység és az alföld között.

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús hévizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Magyarország vízhálózatának tengelye a Duna, amely teljes hossza 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km. Az ország legnagyobb mellékfolyója a Tisza, ami 962 km, és ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km. A Duna jobb parti mellékfolyói a Lajta, a Rábca, a Rába, a Sió-csatorna (ami a Balaton vizét vezeti le, jelentősebb mellékfolyói a Kapos és a Sárvíz) és a Dráva, ami már a magyar határon túl csatlakozik a Dunához, a bal parti mellékfolyója pedig az Ipoly. A Tisza jobb parti mellékfolyói a Bodrog, a Sajó (jelentős mellékfolyója a Hernád) és a Zagyva, bal parti mellékfolyói a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (a Sebes-Körös, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös valamint a Berettyó) és a Maros. A „Balaton táplálójá”nak nevezik a Zala folyót. Magyarország és Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton; felülete 594 km². Ezt követi a Tisza-tó, melynek felülete 127 km² (ez Magyarország legnagyobb mesterséges tava), a Fertő tó, Ausztria és Magyarország közös tava, magyarországi felülete 75 km², valamint a Velencei-tó, agárdi vízmérce állásánál a felülete 24,2 km², ebből közel 10,1 km²-t nádas borít.

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C. A napsütéses órák száma évente 1750–2200 között van, ez az Alföld déli és középső részén a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain, valamint a hegységek magasabb részein 750–900 mm. Az északnyugati szél az uralkodó. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35 °C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9 °C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték. Legtöbbször a Nógrád megyei Zabaron van a napi leghidegebb.

Magyarország állatvilágát tekintve az egyik leggazdagabb ország Európában. Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére az országban 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron. Az ország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók, Budapesten a Városliget, a Margit-sziget, a Gellért-hegy, a Sas-hegy és a Pál-völgyi-barlangrendszer. A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavas-barlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az Abaligeti-barlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei, a Pilis, a Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), a Gemenc, a Gyulaj, az Alpokalja és a Mecsek. Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei, a Börzsöny, a Mátra, a Bükk-vidék (Lillafüred, barlangok), az Aggteleki Nemzeti Park. Az Alföldön a Hortobágy, ami világörökségi helyszín, Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek a Vácrátót, a Zirc, a Badacsonytomaj, a Kám, a Kőszeg, a Kámon, a Vép, a Szeleste és a Szarvason találhatók. A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum, a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum és a Veresegyházi Medvepark. Magyarországon az összes hüllő- és kétéltűfaj védelem alatt áll – ez alól az egyetlen kivétel a betelepített vörösfülű ékszerteknős.